Az idei év első hónapjai óriási meglepetést hoztak a budapesti lakáspiacon: a vevők olyan gyors tempóban kötnek adásvételi szerződéseket, amilyet több mint tíz éve nem láthattunk. Az eladási idők drámai rövidülése és az árak folyamatos emelkedése egyértelműen a piac élénkülését jelzi – ugyanakkor mindenkiben ott motoszkál a kérdés: vajon meddig tarthat még ez a lendület?
Az ingatlan.com friss adatai szerint a fővárosi panellakások átlagosan mindössze 31 nap alatt keltek el az első negyedévben, szemben a tavalyi 91 napos értékesítési idővel. Februárban és márciusban ez az idő még tovább rövidült: 22-26 nap is elegendő volt egy-egy panellakás eladásához.
De nem csak a panelek piaca pörgött fel:
- A teljes budapesti lakáspiacon a tavalyi 110 napról 64 napra csökkent az átlagos eladási idő.
- A téglalakások átlagosan 68 nap alatt,
- A családi házak pedig 133 nap alatt találtak új tulajdonosra.
Az országos adatok is hasonló élénkülést mutatnak a nagyobb városokban, ugyanakkor a kisebb településeken éppen ellenkező folyamatok zajlanak: a községekben és kisebb városokban 24-44 nappal hosszabbodott az eladási idő.
Mi hajtja a piacot?
A felpörgött vásárlási kedvet elsősorban két tényező táplálja:
- Befektetési célú vásárlások – A magas infláció és a bizonytalan gazdasági környezet miatt sokan ingatlanba menekítik megtakarításaikat.
- Elhalasztott tranzakciók – A korábbi évek óvatossága után most sokan úgy érzik, eljött a cselekvés ideje.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a közeljövőben a saját célú vásárlók aktivitása nőhet meg, ami valamelyest fékezheti a piac lendületét, hiszen az ő vásárlóerejük jellemzően szűkebb, mint a befektetőké.
Árrobbanás – hol a plafon?
A zenga.hu adatai szerint országosan 1,198 millió Ft/m², míg Budapesten már 1,46 millió Ft/m² az átlagos használt lakások hirdetési négyzetméterára. Ez azt jelenti, hogy egy 30 négyzetméteres garzonért 40 millió forintot, egy átlagos, 50 négyzetméteres lakásért pedig jó eséllyel 70 millió forint feletti árat kell fizetni – gyakran panelházban is.
A tranzakciószámok is erősen nőttek: az első negyedévben 32 805 ingatlan-adásvétel történt, ami 8 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Fontos azonban látni, hogy március második felében az árak emelkedése érezhetően visszavetette a keresletet, így a következő hónapokban akár a tranzakciók számának csökkenésére is számíthatunk.
Korlátozások a láthatáron
Az ingatlanpiaci folyamatokat nemcsak a kereslet-kínálat alakulása, hanem várhatóan új szabályozások is befolyásolják majd.
Az identitásvédelmi intézkedések előkészítése – amely az önkormányzatok kezébe adná az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét – különösen a nagy népességnövekedést elszenvedő agglomerációs településeken (például Gödöllőn, Érden, Szigetszentmiklóson) lehet érezhető hatással.
Bár az új szabályok részletei még nem ismertek, ha valóban életbe lépnek, jelentősen befolyásolhatják az ingatlanok iránti keresletet és az árak dinamikáját az érintett térségekben.
Mire számíthatunk?
Összességében az idei év első hónapjai látványos élénkülést hoztak a budapesti és nagyvárosi ingatlanpiacon, de a folytatásban a piaci szereplők óvatosabbá válhatnak. A gyors döntések, a komoly verseny a jó lokációjú lakásokért, és a folyamatos áremelkedés továbbra is meghatározó marad – de a kereslet mérséklődése és az esetleges jogszabályi változások fékezhetik az eddigi lendületet.
A jövő kulcsa: aki időben és tudatosan lép, előnybe kerül.
Érdemes tehát figyelemmel kísérni a piac változásait és megfelelő szakértői támogatással meghozni a döntéseinket.
Vörös Eszter
